Dolgozhat-e nyugdíj vagy más ellátás mellett? Összefoglaltuk a 2026-os kereseti szabályokat, a közteher-kedvezményeket és azt, mikor marad meg, illetve mikor szünetel az ellátás.

Nyugdíj és más ellátások melletti munkavégzés 2026-ban

Mi a helyzet, ha valaki 2026-ban munkát vállal a nyugdíja, vagy más ellátása mellett – mennyit dolgozhat, mennyit kereshet, megtarthatja-e az ellátást a nyugdíja mellett?

Nyugdíj melletti munkavégzés

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik (bármilyen jogviszonyban), akkor a keresetére vannak közteher-kedvezmények. 2026-ban is járulékmentes a nyugdíj melletti munkavégzés – nem kell megfizetni a nyugdíjasnak a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve nem kell tőle levonni a járulékot a keresetéből. (Viszont cserébe a nyugdíj melletti munkavégzés 2026-ban sem jogosít nyugdíjnövelésre.) A nyugdíj melletti munkavállalás esetén is fizetendő/levonandó azonban a 15 százalékos személyi jövedelemadó. Így az aktív korú dolgozók 33,5 százalékos levonása helyett a nyugdíjast csak 15 százalék terheli, vagyis nettóban 18,5 százalékkal többet kaphat kézhez. A munkáltató számára is megérheti nyugdíjast foglalkoztatni, mert a nyugdíjas munkavállaló keresete után a munkáltatónak sem kell járulékot (pontosabban a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót) megfizetnie.

A nyugdíj – ideértve a korbetöltött öregségi nyugdíjat és a nők40 kedvezményes nyugdíját – mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2026-ban sem korlátozza semmi. Bármilyen jogviszonyban annyit kereshet a nyugdíjas munkavállaló, amennyit csak szeretne, illetve tud.

Viszont mint Farkas András nyugdíjszakértő felhívta rá a figyelmet, az nem mindegy, hogy valaki milyen jogviszonyban dolgozik, mert ettől függhet, hogy a nyugdíja megtartása mellett dolgozhat-e vagy sem. A nyugdíjas

• a versenyszférában a keresete mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül fölveheti,
• közalkalmazottként és hasonló közszférás jogviszonyokban folytatott keresőtevékenység esetén azonban 2026-ban is főszabályként szüneteltetni kell a nyugdíjat az érintett közszférás jogviszony alatt.

Utóbbi szűkítő szabály alól (a kereset mellett nem vehető fel a nyugdíj is) van azonban néhány kivétel

• azok a közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat és 2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat is) felvehetik a nyugdíjukat is a munkavégzés mellett, amennyiben szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2026-ban sincs semmilyen – sem időbeni, sem kereseti – korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik korlátozás

• maximum a minimálbér 18-szorosáig kereshetnek az érintettek 2026-ban (ez éves szinten 5 810 400 forint).

Amennyiben a kereset eléri a keretösszeget (2026-ban tehát éves szinten az 5 810 400 forintot), akkor az ellátás folyósítását a túllépés hónapját követő hónap első napjától az év végéig (december 31-ig) szüneteltetni kell.

Ezen kívül aki ez utóbbi ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka) mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytat keresőtevékenységet 2026-ban, annál a közszférás jogviszony idejére továbbra is szüneteltetni kell az ellátást. Kivétel, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoznak az ellátásuk mellett. A bányászok mentesítést kérhetnek e korlátozások alól.