Az uniós szabályok alapján, több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Amennyiben egy adott személy úgy áll többes jogviszonyban, hogy mind Magyarországon, mind az EGT valamelyik országában és Svájcban is dolgozik, akkor azt, hogy melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni a párhuzamosan folytatott keresőtevékenység esetén, az A1-es nyomtatvánnyal igazolható. Az alábbiakban a párhuzamos keresőtevékenység esetén alkalmazandó jogról és az A1-es nyomtatvány igényléről adok tájékoztatást.

A több tagállamban keresőtevékenységet folytató személy társadalombiztosítására vonatkozó szabályokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és  a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, valamint a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és a 2018. évi LII. törvény tartalmazza. A Tbj. alapján párhuzamosan folytatott keresőtevékenység esetén a biztosítási kötelezettség elbírálása az alábbi szerint történik: 

Ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó (azaz az egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint önálló vállalkozónak minősülő személy) magyarországi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a következő adatokat szolgáltatja:

• természetes személy azonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, 
• a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
• ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya,
• az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
• ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya,
• gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban.

Megjegyzés: A munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzésre irányuló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

Magyarországon és egy másik EU-s tagállamban folytatott párhuzamos keresőtevékenység esetén a magyar jog alkalmazására magyar lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha

• a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
• az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

Megjegyzés: A fenti szabály akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.

A fenti szabály kapcsán a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az alábbi tájékoztatást adta ki: 

• A lakóhely szerinti tagállam jogszabályai akkor alkalmazandók, ha a munkavállaló tevékenységének jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban végzi. Jelentős tevékenység akkor állapítható meg, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát. (A kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállambeli tevékenységét vizsgálja.)
• Alkalmazandó a lakóhely szerinti tagállam joga akkor is, ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye több tagállamban található és ezen tagállamok közül egyik sem a lakóhely szerinti tagállam.
• Abban az esetben is a lakóhely szerinti tagállam jogát kell alkalmazni, ha a munkavállaló tevékenységét két vagy több tagállamban, az Unió területén kívül letelepedett (pl. kínai) munkáltató számára végzi.

A NEAK tájékoztatása továbbá kitér a munkáltató székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazására is. Ezen szabály alapján a magyar jog, mint a munkáltató székhelye szerinti tagállam joga abban az esetben alkalmazandó, ha a lakóhely szerinti tagállamban nem áll fenn jelentős tevékenység. Ebben az esetben az alábbiak szerint alakul az alkalmazandó jog:

• ha a munkavállalót egy magyarországi székhelyű munkáltató foglalkoztatja, akkor ezen munkáltató székhelye szerinti tagállam joga;
• ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye Magyarországon található;
• ha a munkáltató vállalkozások székhelye több tagállamban található, amelyek közül az egyik a lakóhely szerinti tagállam, akkor a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam joga alkalmazandó, amennyiben ez a magyar jog.

A1-es igazolás igénylése:

Az A1-es igazolások kapcsán el kell különíteni a kiküldetés kapcsán kiadott A1-es igazolást és a Magyarországon és egy másik tagállamban egyidejűleg (párhuzamosan) folytatott keresőtevékenység kapcsán kiadott A1-es igazolást. Az alábbiakban ez utóbbi igazolást ismertetem.

A kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél kérelmezheti a foglalkoztató, illetve a vállalkozó az A1-es igazolást. A kérelem (igénylőlap) elérhető

• egyrészt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján, a https://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/Igenylolap_biztositasi_igazolashoz_Magyarorszagon_es_egy_masik_allamban_parhuzamosan_folytatott_kereso_tevekenyseg_esetenoldalon vagy
• eMagyarország oldalon, amelyen a nyomtatvány megnevezése: „Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén” 

A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve a kérelem benyújtását követően sommás eljárásban 8 napon belül, teljes eljárásban 60 napon belül bírálja el a kérelmet. Amennyiben a kormányhivatal a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki. Az alkalmazandó jogról szóló A1 jelű nyomtatvány hatósági bizonyítványnak számít. 

A kérelem elutasítása esetén a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve határozatot hoz, mellyel szemben a kérelmező bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. 

Eltérés a fentiekben ismertetett szabályoktól:

A koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását kérheti a NEAK-tól a munkáltató és a munkavállaló, valamint az önálló vállalkozó is. 

A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

• a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
• olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.

Megjegyzés: A kérelmező a kérelem benyújtásakor igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

Ha a NEAK a kérelmet támogatja, javaslatot tesz ún. eseti kivétel-megállapításra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást az NEAK adja ki a tevékenység időtartamára, de legfeljebb 5 évre.

Végezetül meg kell említeni, hogy párhuzamos keresőtevékenység esetén a személyi jövedelemadófizetésre Magyarország és a keresőtevékenység helye szerinti EU-s tagállam  között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szabályait kell alkalmazni.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

           közgazdasági szakokleveles jogász      

                 egészségügyi menedzser