Előfordul, hogy jogalap nélkül kerül kifizetésre táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj. Arra vonatkozóan, hogy kinek, mikor és miért kell visszafizetnie az így kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, az alábbi hírlevélben adok tájékoztatást.
- Visszafizetés 90 napon belül és 90 napon túl
Biztosan sokan ismerik a munkajogból azt a szabályt, hogy a munkáltató 60 napon belül visszakövetelheti a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
Ehhez hasonló szabály érvényesül az egészségbiztosításban is. Azaz, aki a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. Ez esetben is érvényesül egy időbeli korlát, amely azonban 90 nap. Ha tehát az ellátást megállapító kifizetőhely vagy kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az ellátás felvételétől számított 90 napon belül írásban visszafizetésre kötelezi a jogalap nélküli ellátásban részesülő személyt, akkor nem kell vizsgálni, hogy kinek a hibájából került sor a jogalap nélküli ellátás kifizetésére.
Más a helyzet, ha 90 napon túl kerül sor a visszafizetésre kötelezésre. 90 napon túl ugyanis akkor és csak attól lehet a jogalap nélkül felvett ellátást visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A felróhatóság többek között akkor állapítható meg, ha a pénzbeli ellátásban részesülő személy, vagy a foglalkoztató, vagy egyéb szerv nem jelentett be olyan tényt, adatot, körülményt, illetve tévesen jelentett be olyan adatot, amely az ellátásra való jogosultságot, az ellátás mértékét, összegét érinti, vagy mulasztás kapcsán helytelenül került sor az ellátás megállapítására, utalására. Ha például a kifizetőhely ügyintézője arra nem jogosult személynek táppénzt utalt ki és 90 napon túl kerül sor a táppénz visszafizetésének érvényesítésére, akkor a kifizetőhely, pontosabban a kifizetőhely fenntartója köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást az Egészségbiztosítási Alapnak.
- Visszafizetés jövedelemadatok változása kapcsán
Más a helyzet, ha a jövedelemadatok változása miatt kerül sor a visszafizetésre. Ez esetben az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni. Azaz, ha az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek az adatok és ezért áll fenn a visszafizetési kötelezettség, akkor ez esetben nem érvényesül a 90 napos határidő és a felróhatóság kérdése sem.
Megjegyzés: Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ez esetben is mielőbb meg kell történnie az ellátás visszakövetelésének.
- Visszafizetés (betudás) szülői nyilatkozat alapján
Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást (táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat) vagy gyermekgondozási támogatást (gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást), mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható.
A fentiek kapcsán a kifizetőhelyi tájékoztatóban többek között a következő példa olvasható: „A biztosított apa az első gyermeke után 2026. január 31-ig GYED-ben részesül a kifizetőhelytől. 2026. január 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a biztosított anya a gyermek születésének napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2026. január 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED és a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED 2025. december 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2026. február 11-én nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez 2026. február 16-án érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának kifizetőhelye megkeresi az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalt, hogy az apa a GYED 2025. december 31-gyel történő megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján az apa jogalap nélkül felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli ellátás összegébe betudható…”
Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, akkor a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette. Erre vonatkozóan is találunk példát a kifizetőhelyi tájékoztatóban: „A biztosított anya a 2025. április 10-én született gyermeke után a gyermek születésétől 2025. szeptember 24-ig CSED-ben részesült. 2025. szeptember 25-től 2026. április 30-ig GYED-ben részesült egy kifizetőhelytől. A szülők 2026. május 20-án úgy döntenek, hogy gyermekük után 2026. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a GYED-et, mivel így az ellátás magasabb összegű, mint az anya részére folyósított ellátás. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2026. január 1. napjától történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2026. május 25-én érkezik meg – a foglalkoztatón keresztül – az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalhoz. A kormányhivatal megkeresi az anya foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy az anya a GYED 2025. december 31. napjával történő megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy a szülők nem tettek egybehangzó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az anya jogalap nélkül felvett GYED ellátása az apa részére megállapított GYED összegébe betudható lenne.” Erre tekintettel a jogalap nélkül kifizetett ellátás az édesanya köteles visszafizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
Előfordul, hogy jogalap nélkül kerül kifizetésre táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj. Arra vonatkozóan, hogy kinek, mikor és miért kell visszafizetnie az így kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, az alábbi hírlevélben adok tájékoztatást.
- Visszafizetés 90 napon belül és 90 napon túl
Biztosan sokan ismerik a munkajogból azt a szabályt, hogy a munkáltató 60 napon belül visszakövetelheti a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
Ehhez hasonló szabály érvényesül az egészségbiztosításban is. Azaz, aki a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. Ez esetben is érvényesül egy időbeli korlát, amely azonban 90 nap. Ha tehát az ellátást megállapító kifizetőhely vagy kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az ellátás felvételétől számított 90 napon belül írásban visszafizetésre kötelezi a jogalap nélküli ellátásban részesülő személyt, akkor nem kell vizsgálni, hogy kinek a hibájából került sor a jogalap nélküli ellátás kifizetésére.
Más a helyzet, ha 90 napon túl kerül sor a visszafizetésre kötelezésre. 90 napon túl ugyanis akkor és csak attól lehet a jogalap nélkül felvett ellátást visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A felróhatóság többek között akkor állapítható meg, ha a pénzbeli ellátásban részesülő személy, vagy a foglalkoztató, vagy egyéb szerv nem jelentett be olyan tényt, adatot, körülményt, illetve tévesen jelentett be olyan adatot, amely az ellátásra való jogosultságot, az ellátás mértékét, összegét érinti, vagy mulasztás kapcsán helytelenül került sor az ellátás megállapítására, utalására. Ha például a kifizetőhely ügyintézője arra nem jogosult személynek táppénzt utalt ki és 90 napon túl kerül sor a táppénz visszafizetésének érvényesítésére, akkor a kifizetőhely, pontosabban a kifizetőhely fenntartója köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást az Egészségbiztosítási Alapnak.
- Visszafizetés jövedelemadatok változása kapcsán
Más a helyzet, ha a jövedelemadatok változása miatt kerül sor a visszafizetésre. Ez esetben az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni. Azaz, ha az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek az adatok és ezért áll fenn a visszafizetési kötelezettség, akkor ez esetben nem érvényesül a 90 napos határidő és a felróhatóság kérdése sem.
Megjegyzés: Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ez esetben is mielőbb meg kell történnie az ellátás visszakövetelésének.
- Visszafizetés (betudás) szülői nyilatkozat alapján
Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást (táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat) vagy gyermekgondozási támogatást (gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást), mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható.
A fentiek kapcsán a kifizetőhelyi tájékoztatóban többek között a következő példa olvasható: „A biztosított apa az első gyermeke után 2026. január 31-ig GYED-ben részesül a kifizetőhelytől. 2026. január 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a biztosított anya a gyermek születésének napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2026. január 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED és a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED 2025. december 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2026. február 11-én nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez 2026. február 16-án érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának kifizetőhelye megkeresi az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalt, hogy az apa a GYED 2025. december 31-gyel történő megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján az apa jogalap nélkül felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli ellátás összegébe betudható…”
Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, akkor a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette. Erre vonatkozóan is találunk példát a kifizetőhelyi tájékoztatóban: „A biztosított anya a 2025. április 10-én született gyermeke után a gyermek születésétől 2025. szeptember 24-ig CSED-ben részesült. 2025. szeptember 25-től 2026. április 30-ig GYED-ben részesült egy kifizetőhelytől. A szülők 2026. május 20-án úgy döntenek, hogy gyermekük után 2026. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a GYED-et, mivel így az ellátás magasabb összegű, mint az anya részére folyósított ellátás. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2026. január 1. napjától történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2026. május 25-én érkezik meg – a foglalkoztatón keresztül – az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalhoz. A kormányhivatal megkeresi az anya foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy az anya a GYED 2025. december 31. napjával történő megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy a szülők nem tettek egybehangzó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az anya jogalap nélkül felvett GYED ellátása az apa részére megállapított GYED összegébe betudható lenne.” Erre tekintettel a jogalap nélkül kifizetett ellátás az édesanya köteles visszafizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
