A pénzmosási megfelelési kérdőív nem egyszerű adminisztráció. A pontatlan vagy átgondolatlan válaszok hatósági ellenőrzést és akár többmilliós bírságot is eredményezhetnek.

Tömegével indított pénzmosási megfeleltetési eljárást a NAV – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője. Mutatjuk, mire kell figyelni.

Február elején több tízezer magyar vállalkozás, köztük könyvelőirodák, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók kaptak kézhez egy rendkívül összetett, 101 kérdésből álló (úgynevezett NAV PEI 25 PFO) megfelelési kérdéssort a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Nem egyszerű adminisztrációról van szó a szakértő szerint, hanem ezen múlik, hogy egy cég rákerül-e a hatóság célkeresztjére, mint magas kockázatú szolgáltató. A háttérben pedig komoly nemzetközi folyamatok állnak.

„Az olyan globális felügyeleti szervek, mint a Moneyval, folyamatosan pontozzák az országokat aszerint, mennyire lépnek fel szigorúan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. Ha Magyarország besorolása romlik, az minden állampolgárra hatással lesz, például napokra lassulhatnak le a jelenleg tízperces nemzetközi utalások a fokozott ellenőrzések miatt. Ezért a NAV-nak most bizonyítania kell, hogy a hazai szolgáltatók kontroll alatt tartják a kockázatokat” – magyarázta a pénzmosás elleni eljárások szakértője.

Nem ajánlja, hogy a könyvelők rutinszerűen végigpipálják a 101 kérdést, mert a kérdőív tele van szerinte burkolt, szakmai csapdákkal. Például olyan kérdésekre kell válaszolni, mint hogy milyen a csoportszintű politika hatása a belső szabályzatokra, vagy hogy egy skálán mennyire tartják kockázatosnak, ha egy ügyfélnek nincs weboldala.

Dr. Tóth Judit Lenke felidézett egy esetet, ahol egy ingatlaniroda, jóhiszeműen, de átgondolatlanul töltött ki egy korábbi kérdőívet. És bár később minden adatot rendben talált náluk az adóhatóság, a korábbi valótlan adatközlés miatt súlyos bírságot kaptak. Kitért arra is, hogy magánszemélyek is bármikor kockázatos státusba kerülhetnek (például akkor, ha valaki 25 millió forint feletti értékben készpénzzel fizet, vagy kiemelt közszereplő). Az is rizikós lehet a szakértő szerint, ha a cégek bizonyos keleti országokkal (például Irán, Irak, Afganisztán, Egyesült Arab Emírségek) üzletelnek, onnan érkeznek ügyfeleik, vagy ott fektetnek be.

És ami még szintén amellett szól, hogy ha megkapja egy cég a kérdőívet, nagyon alaposan gondolja át a válaszokat, az az, hogy a bírások is elég húzósak lehetnek, mint fogalmazott, a GDPR-eljárásokhoz hasonló mértékűek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek elbuknak az ellenőrzésen, akár több millió forintos büntetést kaphatnak, vagy az árbevételük jelentős százalékát elérő bírságra számíthatnak.

A szakértő szerint ezért a 101 kérdés kitöltése előtt minden érintettnek érdemes lehet akár szakértői segítséget kérnie, mert egy rossz válasz olyan lavinát indíthat el, ami a cég jövőjét is megpecsételheti.