Mit kell tudni a 18 év alatti munkavállalók alkalmazásáról?

Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta a 2026. évi országos hatósági ellenőrzési tervet és irányelveket a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésekre vonatkozóan. Ezen tárgykörben elsősorban a várandós, illetve kisgyermeket nevelő munkavállalók, illetve a fiatal munkavállalók munkaidő-beosztására vonatkozó 2012. évi I. törvény (Mt.) 113–114. §-okban foglalt rendelkezések betartását ellenőrzik. Erre tekintettel 2026. áprilisi első hírlevélben a várandós és kisgyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó szabályokat ismertettem, míg az alábbi második hírlevélben a fiatal munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályokat foglalom össze.

1. Ki minősül fiatal munkavállalónak és milyen feltétel esetén alkalmazható 16 évesnél fiatalabb személy munkaviszonyban?

Fiatal munkavállalónak az minősül, aki a 18 évesnél fiatalabbként folytatja munkaviszonyban a keresőtevékenységét.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ugyanakkor 16 évesnél fiatalabb személy csak akkor lehet munkavállaló, ha

• 15. életévét már betöltötte és nappali képzésen tanuló diák, valamint munkaviszonyban alkalmazására az iskolai szünet alatt kerül sor;
• a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység területén alkalmazzák a gyámhatósághoz történt előzetes bejelentés alapján.  A gyámhatósághoz történő előzetes bejelentést a munkaviszonyban alkalmazást megelőzően kell megtenni, legalább 15 nappal a foglalkoztatás előtt.

Példa: Ha egy 15 éves gyermek színházi előadásban munkavállalóként szerepel, akkor erre csak úgy kerülhet sor, ha ez a foglalkoztatás – minimum 15 napos határidő betartásával – a gyámhivatalnak előzetesen bejelentésre kerül.

Meg kell említeni, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges többek között a fiatal munkavállaló munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez. Míg a cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tehet csak jognyilatkozatot.

• Milyen munkát végezhet a 18 évesnél fiatalabb munkavállaló?

A fiatal, 18 év alatti munkavállaló fejlődését, egészségét szem előtt tartva, az Mt. szigorú szabályokhoz köti a fiatal munkavállalók foglalkoztatását.  Az Mt. úgy rendelkezik, hogy

• a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a 18 év alatti munkavállaló egy fejlődésben lévő személy, így esetükben kiemelt jelentősége van mind az előzetes, mind a rendszeres időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatnak.
• a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Erre tekintettel például nehéz fizikai munkára a fiatalt nem lehet alkalmazni.
• a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Továbbá a munkáltatónak a fiatal munkavállaló alkalmazásakor figyelemmel kell lennie arra is, hogy esetén sem éjszakai munka, sem rendkívüli munkaidő (azaz túlóra) nem rendelhető el.

• Mire kell figyelni a 18 év alatti fiatal munkavállaló munkaideje, pihenőideje és munkaidőkerete kapcsán?

Az Mt. a 18 év alatti munkavállaló munkaideje és pihenőideje kapcsán az általánostól eltérő szabályokat állapít meg, amelyek a következők:

18 év alatti fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet azzal, hogy a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 6 óra lehet. Azaz,

• a 18 év alatti fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, míg
• a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.

Ha több munkaviszonyban dolgozik a fiatal munkavállaló, akkor a munkavégzések munkaidejét össze kell számítani, és az összes munkaidő együttesen nem haladhatja meg a napi 8 órát, illetve a fenti napi 6 órát.

A fiatal munkavállaló

• számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
• napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, akkor legalább 30 perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani,
• napi munkaideje a 6 órát meghaladja, akkor minimum 45 perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani;
• esetében nem alkalmazható az a munkajogi szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok, illetve pihenőidők egyenlőtlenül beoszthatók.

Amíg a nagykorúak esetében 11 óra a minimális napi pihenőidő, addig a fiatal részére legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt (azaz a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 12 óra egybefüggő pihenőidőt) kell biztosítani.

• Fiatal munkavállaló szabadsága

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A fiatal munkavállalónak ezen alapszabadságon felül évenként további 5 munkanap pótszabadság jár, amelyet utoljára abban az évben kell megadni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, akkor a fenti szabadságok arányosan járnak azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

A Munkaügyi Kollégium MK 120. számú döntése alapján a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre – arányosan – azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett.  A fenti joggyakorlatot azzal indokolták, hogy „a jogalkotót a szóban levő pótszabadság megállapításában a munkavállaló életkorával összefüggő pihenési követelmények biztosítása vezette. E körülmények pedig arra tekintet nélkül állnak fenn, hogy a munkavállaló munkaviszonya mikor keletkezett. Ennél fogva a fiatalkorúnak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre – arányosan – azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának eltérése után jött létre.”

Végezetül meg kell említeni, hogy az Mt. rögzíti, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a Munkatörvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

           közgazdasági szakokleveles jogász      

                 egészségügyi menedzser