Bevezetésre kerül a tartós megbízási jogviszony – ezt kell tudni róla

A megbízás és a munkaviszony között félúton – jogilag inkább az elsőhöz közelebb, tartósságát tekintve viszont az utóbbihoz. Nagyon leegyszerűsítve így definiálható a tartós megbízási jogviszony, amely 2026-tól alkalmazható. Ennek szabályait az adózásról szóló salátatörvényben fogadták el a társadalombiztosítási ellátásokról szóló 2019. évi CXXII. törvény módosításával, amely konkrétan így fogalmaz: „tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak”. Ez – a látszólag nem túl sokatmondó passzus – azt jelzi, hogy a jogviszony bejelentéshez kötött, méghozzá előzetesen, vagyis legkésőbb a megbízás első napján, ezzel szemben a „sima” megbízási jogviszony esetében ez utólagos. Mint neve sugallja, az új jogviszony folyamatos, ennek megfelelően addig nem változik, amíg nem jelentik be a szüneteltetését vagy a megszűnését.

Az, hogy a törvény elintézi ennyivel a jogviszony magyarázatát még egy dolgot jelez: egyedüli feltétele a folyamatosság, nem függ annak időtartamától. A megbízás ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy egy megbízott egyszerre több (akár tartós) ilyen jogviszonyban állhasson – ez segítséget jelenthet például futárok számára vagy olyanoknak, akik több helyre dolgoznak be, ezért nem vállalnak munkaviszonyt. Fontos, hogy ilyenkor természetesen mindegyiket külön be kell jelenteni a foglalkoztatónak.

A tartós megbízotti jogviszony nem függ a megbízás díjától sem (nincs alsó vagy felső összeghatár), az összeg utáni adózás módjáról pedig a megbízott dönthet (átalány vagy tételes költségelszámolás szerint). Az előnye leginkább az, hogy biztosítotti jogviszonyt létesít bármekkora jövedelemnél, szemben a hagyományos megbízási jogviszonnyal, ahol ehhez a havi járulékalapot képező jövedelemnek el kell érnie a minimálbér 30 százalékát. Járulékminimum viszont itt is van: a tartós megbízási jogviszonyban állók után is havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot – kivéve bizonyos speciális eseteket, például a gyes vagy gyed mellett dolgozókat és a nappali tagozatos diákokat. Ha a járulékalapot képező jövedelem kisebb, mint a járulékfizetési minimum, a különbözet után fizetendő járulék és szochó a kifizetőt terheli.

A biztosítás folyamatossága előnyt jelent például akkor, ha valaki uniós egészségbiztosítási kártyát igényelne vagy az úgynevezett A1 uniós igazolást. Általános adminisztratív előnye viszonyt az, hogy nem kell minden hónapban (vagy minden kifizetéskor) bejelenteni. A foglalkoztatóknak ugyanakkor fontos ügyelniük arra, hogy alkalmazotti jogviszony helyett ne váltsanak erre: ha ellenőrzéskor az adóhatóság visszaélést fedez fel, a tartós megbízási jogviszonyt munkaviszonnyá minősítheti át.